Promises

Szánom, bánom, nincs mással frisselnem, mint az Ígéretek angol fordításával, ami Ritsunak hála olvasható-érthető formát is öltött. 
És egyébként kellemes ünnepeket mindenkinek! ^^ Remélem, mindenki túlélte a kajatúladagolást. 

Ígéretek

Viktor eltitkolja Yuuri elől, hogy el van tiltva a jégtől, mert túlságosan meghajtotta magát, és a régi sérülései kiújultak azzal fenyegetve, hogy a teljes egészsége rámegy. Ez feszültségekhez vezet közöttük, és Yuuri annyira megharagszik Viktorra, hogy pár napra Yurihoz és Otabekhez költözik, míg mindketten lenyugszanak. Egyikük sem viseli jól a távolságot. 

Játszódik az anime után három évvel.

Novella három részletben, mert megint megszaladt a kezem... ez mostanság elég gyakran megtörténik, nem? Köszönöm a biztatást Lilynek! ^^

Take A Chance On Me

Folytatásszerűségként tekinthető a Puolueettomuus című ficemhez (ami a finn semlegességi politikáról szól a hidegháború korában), de magában is olvasható korhatáros songfic. 
Hallgatmány: Abba - Take A Chance On Me
(És egyébként SuFin.)

Until My Feet Bleed and My Heart Aches

„A sportvilág minden rivalizálása közül talán semmi más nem vált olyan legendássá az évek során, mint az orosz műkorcsolyázóé, Viktor Nikiforové és riválisa, a japán Yuuri Katsukié…”

Egy esemény megváltoztatja Yuuri életének folyamát, és keserű versengésbe veti Viktor Nikiforovval, mely végignyúlik az egész műkorcsolya karrierjén. De ahogy az évek múlnak, a rivalizálás és a gyűlölet valami mássá kezd fejlődni, és Yuuri képtelen távol tartani magát tőle, akármennyire is igyekszik.

A gyűlölet és a szerelem ugyanannak az éremnek a két oldala, és habár minden változik, egyes dolgoknak mégis meg kell történnie.

Az első nagy fordítási projektem angolról, az író engedélyével. Az eredeti fic angolul, Reiya tollából itt olvasható: Until My Feet Bleed and My Heart Aches

Étvágy

Yuurinak rossz kedve van, ezért kihagyja a vacsorát, ami aggasztja Viktort, és bekopog hozzá, hogy beszéljenek róla.

(Még halványan reménykedem benne, hogy nem az utolsó friss így utazás előtt... :D) 

A napisten kegyéből

Emlegettem ezt az aut, és végre eljutottam odáig, hogy kijavítsam (késő van, ha maradt benne valami fura dolog, az arra fogható, elnézést). Valamikor másfél-két éve kezdtem, amikor még nyakig benne voltam a Magi fandomban. Azóta szépen kiestem, de ez az egyik fic, ami valahogy bántott, hogy nem fejeztem be, szóval júniusban fogtam magam, és megírtam azt az 500 szót, ami hiányzott belőle. 

Sellő!Yamuraiha, avagy alternatív kis hableány.

Azt mondják, Heliohapt a napisten felszentelt földje, ahol Ré kegyéből a földek még a legnagyobb forróság idején is termékenyek, és bőségesen ellátják a népet gabonával. Ennek az országnak nincs szüksége hódító háborúkra, hogy gyarapodjék, a szomszéd országok maguk küldik követeket hódolatuk kifejezésére, és az arany és a drágakő csak úgy folyik az országba.

Legalábbis így volt a múltban, amikor a háborúdémonok még nem fertőzték meg az ország vezetőinek szívét. Yamuraiha ezerszer is elátkozta a napot, amikor meggondolatlanul felfedezőútra indult, és megmentette a fáraó fiát, akinek a mágusai aztán elvették a halfarkát, hogy emberlányt faragjanak belőle. 

Kiéghetetlenül

Viktor Nikiforov karrierje mindig is abból állt, hogy példaképe, Yuuri Katsuki nyomában megnyerte az ezüstöt vagy éppen a bronzot, és huszonhárom évesen lassan beletörődik abba, hogy sosem fogja túlszárnyalni. Aztán egy bankett mindent megváltoztat, és Viktor nemsokára egy Japánba tartó gépen találja magát, új edzője felé tartva.

Katsuki Yuuri huszonhét éves, a sport csúcsán van, kiégett, és küzd önmagával és a szorongásával. Fogalma sincs, meddig tudja tartani a lépést a fiatalokkal, és úgy dönt, jobb megelőzni a bukást: visszavonul a japán nemzeti után rajongói legnagyobb bánatára, de van valaki, aki ezt nem hagyja csak úgy annyiban.

Az au, ahol Yuuri a sikeresebb, idősebb műkorcsolyázó, és egy mámoros este után – amire nem is emlékszik – Viktor edzője lesz.

Találkoztam már nem egy ilyen koncepciójú ficcel angolul, de valahogy egyik sem volt az igazi, így meg kell írnom a sajátomat, amiben sokszor teljesen felrúgom a kánont, mert jól esik. 

Címkék nélkül szeretni

Emlékszik még valaki a Что ты хoчешь?-re? Nem? Jajó. Valaki kérdezte, lesz-e folytatása, én meg rávágtam, hogy nem, de ez a novella végül is összefügg vele, mert utána játszódik. Eredetileg kb olyan hosszú lett volna, mint az, de aztán elszaladt velem a ló, és hopp, majdnem elértem a 4000 szót. Érdekes lenne egy Yuuri szemszögű is, tudjátok, hogy mindig ugrálok közöttük, szóval kicsit nehéz volt úgy tenni, mintha csak Viktor gondolatait ismerném a novellában. 
(Amúgy nem vagyok elégedett vele, de már úgyse írok hozzá többet, szeretnék mással foglalkozni.)

Viktor rábeszéli egy randira Yuurit, és kicsit tisztázzák, mi van köztük. 

Atyai tanácsok

Ilyen szöszt már rég készültem írni, és talán páran ezért utálni fognak, de...
Egyáltalán nem oké, hogy Yuri rugdosódik, csak mert nem tetszik neki valami. A fandom úgy viselkedik, mintha egy ártatlan angyalka lenne, akit minden elől meg kellene védeni, közben nem így van. Légyszi-légyszi a második évadban vagy a filmben ossza már ki valaki, hogy ez így nem oké (bónuszpont, ha Otabek teszi, rá talán hallgat).
Szóval írtam egy ficet, amiben Viktornak elege lesz, hogy terrorizálja a jegyesét, és kicsit kioktatja Yurit. 

Rókatűz

Viktor Nikiforov, a híres botanikus a cári udvarban kegyvesztett lett, és csatlakoznia kell egy veszélyes expedícióhoz a Kuril-szigetek környékére. Még nem sejti, hogy ez az út örökre megváltoztatja az életét. 
~fantasy au, kitsune!Yuuri, tudós!Viktor~

Elnézést, hogy később jött a fic, mint ígértem - az utóbbi napokban itt volt nálam egy barátnőm, és nem volt időm és energiám lebétázni. :) Terveim szerint hét fejezet lesz, aztán majd meglátjuk. És reméljük, hogy nem szívattam meg magam azzal, hogy befejezés előtt publikálni kezdtem. 

Más: július második felében és augusztus elején valószínűleg lesz egy kisebb szünet, mivel három hétre Finnországba megyek tanulni. Nagyon örülök ennek a lehetőségnek, mivel idén száz éve független az ország, és nagyon izgalmas lesz helyben a történelméről tanulni. Erről álmodtam, mióta írtam róla, és nagyon izgatott vagyok, hogy visszatérhetek az országba. :3 Majd fogok róla bővebben írni az utazós blogomon, valamint rengeteg bejegyzéssel le vagyok maradva Ouluról is, szóval érdemes lesz majd csekkolni az oldalt néha. 
Reklám, személyes mesélni valók off. 

Stammi vicino

Mi történt Szocsiban? 

Avagy a Bankett így, nagy betűkkel. :3 

Made of Sunshine

Ez úgy volt, hogy nagyon szerettem volna egy összeállítást írni Yuuri és Phichit barátságáról, aztán kicsit elszaladt velem a ló, és 9200 szót számlál a fic (én se tudom mi történt, kicsit sokat dumálnak a fiúk), és hat részletben fogom felrakni (hat évet ölel fel), mert nem szeretném, ha kifolyna a szemetek olvasás közben. 

(A címkék a novella egészére vonatkoznak, és érdemes lesz majd az egészet elolvasni egyben, ha felkerült minden.)

Сделаны из звезд

Ez a fic valahogy úgy történt, hogy Kija felvetette, hogy írjak neki jégen hülyéskedős randit Sashával (saját szereplő) és Viktorral. Aztán kitalált nekik egy shipnevet (Viksha), és hajnali órákon beszéltük meg a headkánonjainkat Sasháról. Ha valaki emlékszik rá, akkor a Mesélő matrjoskában ő Viktor első pasija. Ha nem olvastad volna azt a ficemet, akkor szaladj előbb oda (habár az a kilencedik rész előtt íródott, tehát nem stimmel a vége az animével), bár szerintem anélkül is élvezhető ez a novella, mert több mint a fele Viktuuri.

Az említés szinten előkerülő Katyusha is saját szereplő, nálam ő Viktor nővére. Vele is tervben van egy novella mintegy alternatív befejezésként a már fent említett fichez.

Mondtam már, hogy ebben a fandomban szeretek saját karaktereket alkotni? Főleg, ha oroszok.

A cím ebből a számból, meg örök köszönet azoknak, akik dalszövegeket fordítanak, és így orosztudás nélkül lenyúlhatok sorokat: Hovi Star - Made of Stars

Vágyakozás

Kicsit fura szösz - az első rész történései Viktor szemszögéből. 

Что ты хoчешь?

Idén még mindenképpen akartam frisselni, szóval Kija itt a ficed, amiben kiderül, mit csináltak Viktuuriék a negyedik részben. 

(Kija: hol a fic?

Én: még címet kell találnom.

Kija: írj be valamit cirillel, úgyse tűnik fel senkinek.)

Szertefoszló elhatározás

Játszódik szinte közvetlenül a kilencedik rész után, és halványlila gőzöm sincs, hogy ezt most angst vagy fluff akar lenni, de a fiúk legalább kiölelgetik egymást.

Mesélő matrjoska

Roro még jó két hete adott nekem szavakat, hogy írjak rá szöszt. Kicsit elszaladt velem a ló, ugyanis több mint 7000 szót számlál a fic, ezért kettészedtem, holnap vagy holnapután kerül fel a második fele. Avagy a fic, amiben mindenki folyamatosan telefonál, ripityára töröm Viktor szívét, de szerencsére Yuuri ott van neki, hogy összerakja. 
Íródott rohamtempóban a kilencedik rész előtt - gyakorlatilag semmit sem tudunk Viktor múltjáról a sikeres karrierjén kívül, így próbáltam egy kicsit a fejébe látni. Ha utóbb kiderült, hogy teljesen más a családi háttere, akkor elnézést. 

Puolueettomuus

A fic egy része még azelőtt született, hogy Finnországba mentem volna, és az útikönyvemet olvasgattam; amikor befejeztem, már nem nagyon emlékeztem rá, hova akartam kilyukadni, ezért talán olyan se füle, se farka, mindenesetre RusFin némi SuFin utalással, játszódik a helsinki záróokmány aláírásakor, 1975-ben, a könyvem szerint Finnország villámhárítót játszott a nagyhatalmak között, amit pár ország kétszínűnek talált. 

Lemosott vétkek

Gyanúm szerint ez valami fic része akart lenni, ami aztán nem lett befejezve... tegnap viszont áttúrtam a gépem hetás mappáját, és sok szösszenetet találtam, amit most meg fogok osztani veletek, ne csücsüljenek már ott szerencsétlenek olvasatlanul. DenNor.

Száraz homok

Roro szavaira született furcsa szösszenet, majd egyszer írok boldogabbat is annak örömére, hogy kánon lett az AliMor, mert ebben csak Hakuryuu szomorkodik.