Vigyázat, Viktor a volánnál!

Yuuri rájön, hogy vannak olyan dolgok, amiben Viktor sem olyan nagyszerű.

... avagy Viktor vezet.

(Ez a szösz itt csücsült már vagy két hete elkezdve, végül tegnap sikerült befejezni. Valahol tumblin már keringett egy headkánon arról, hogy Viktor rossz vezető, de a posztot nem hiszem, hogy megtalálom.)

Yuuri sejthette volna, hogy az évek során felépített tökéletes képe Viktorról szépen össze fog omlani, ha egyszer összeköltöznek Szentpéterváron.

Azonban nem hitte volna, hogy ez a vezetési stílusának megismerése által következik majd be.

Viktor és Yurio kijöttek elé a reptérre, és míg jegyese taxit fogott, a fiatalabbik orosz félrehúzta sutyorogni.

- Nem ülsz be vele egy autóba, ha kedves az életed.

Yuuri felvonta a szemöldökét. – Akkor hogy megyünk haza?

- Mármint ha ő ül a volánnál.

Yuuri a holmikat a csomagtartóba rakodó kedvesére pillantott. – Annyira nem lehet szörnyű.

A fiú felhorkant, aztán sötéten kuncogott. – Láttál már elrettentő videókat arról, hogyan vezetnek Oroszországban? Képzelj el annál tízszer rosszabbat. Sőt, százszor!

Yuuri igyekezett olyan fejet vágni, mint aki bevette, de sajnos pocsék színész volt. Yurio csak türelmetlenül megrázta a fejét, és teljesen el is feledkezett a dologról, ahogy beszálltak az autóba, és Viktor a városba érve sorolni kezdte, éppen mi mellett haladnak el.

*

Általában sétáltak vagy kocogtak a jégpályára, és egy útba eső boltban vásároltak be, így nem sok szükségük volt egy autóra vagy a tömegközlekedésre. Aztán egy napon egy másik pályára kellett menniük karbantartási munkálatok miatt – Yakov tépte is a haját miatta –, és Viktor elővarázsolt a garázsból egy rózsaszín Ferrarit.

Yuuri még csak azt se vette észre, hogy van a ház alatt garázs.

- Buszozhatunk is – vetette fel.

- Az lassú és unalmas – mondta Viktor, és Yuuri ráhagyta. Ő a helyi, ha ő úgy mondja, akkor az biztos úgy van.

Rögtön megbánta, amint bekötötte a biztonsági övet, és elindultak.

Viktor meglepően türelmetlen vezető volt, rángatta a kormányt, és Yuuri igyekezett feltűnésmentesen kapaszkodni az ülés szélébe az életéért, ami most lepergett a szeme előtt. Párszor majdnem beléjük mentek, mivel Viktor úgy gondolta, hogy rá a táblák és a lámpák nem egészen úgy vonatkoznak, mint más emberre. Yuuri most olyan orosz káromkodásokat is hallhatott, amiket még nem tanult el Yuriótól, de nem túlzottan örült, hogy a nyelvtudása ilyen életveszélyben fejlődik.

Ráadásul a lejátszóból a lehető legrosszabb partizene szólt, és amikor Yuuri kérte, hogy állítsák át, Viktor annyit mondott, hogy beragadt a kapcsoló, nem megy. Yuuri szerint csak lusta volt, de gyorsan belátta, hogy jobban járnak, ha nem engedi el a kelleténél többet a kormányt.

Mire odaértek, Yuuri gyomra tökéletesen felkavarodott a rángatózástól és az idegességtől, sápadtabb volt a falnál, és a biztonság kedvéért rögtön megkörnyékezte a férfi mosdót. Viktor hangosan tanakodott, vajon a tegnapi maradék-e a ludas, de a többiek csak szánakozó pillantást vetettek Yuurira, amikor az már valamivel több színnel az arcában visszatért, és Georgi észrevette a parkolóban Viktor autóját.

- Én megmondtam, Katsudon – szusszantott Yuri, és magától nem vallotta volna be hangosan, de Viktor vezetési stílusa mellett komolyan aggódott a japán testi épségéért.

Viktor egész nap nem értette a reggeli problémát, és kifejezetten megsértődött, amikor este Yakov meglátva a parkolóban az autóját sötét pillantást vetett rá, és ragaszkodott hozzá, hogy maga fuvarozza őket haza.

Yuuri arra jutott, hogy minél előbb utána kell néznie, érvényes-e Oroszországban a még Detroitban szerzett jogosítványa, valamint hogy minél előbb javítania kell az orosztudásán, hogy el tudja olvasni a feliratokat, amikor felajánlja majd Viktornak, hogy helyette inkább ő vezet.