Phichit szelfizik az ágyban, és Seung-gilnek ez valamiért nem tetszik.
Pont annyira kell komolyan venni a ficet, mint a leírást. :D
A szoba kellemes félhomályba burkolódzik, és a helyiséget a
nyögéseik és a mozgásuk hangja tölti be. Phichit alatta fekszik, arccal a
párnába, Seung-gil szorosan tartja a csípőjét, a lökései egyenletesek és
precízek, pontosan tudja, melyik szögben tud a legnagyobb élvezetet nyújtani
neki. Phichit feltámaszkodik a könyökére, a nyöszörgéséből már tudja, hogy
közel van az orgazmushoz, és a jobb kezével az ölébe nyúl, mire párja megremeg,
ahol pár másodperccel később elmegy. Nem bírja tovább megtartani magát, a
combjai túlságosan remegnek. Seung-gil a lapockájához szorítja az arcát, amíg
kicsit türelmetlenül vár, hogy magához térjen az orgazmusból.
Seung-gil szeme rögtön felpattan, ahogy egy túlságosan
ismerős, de egyáltalán nem odaillő kattanást hall. Phichit kezében ott van a
telefonja, meg van nyitva a kamera, a frissen készült képet pont látja egy
pillanatig, és Seung-gil úgy húzódik el tőle, mintha lángolna. A tenyerével a
hátára támaszkodik, Phichit nyöszörög a szorítása alatt, de a reflexei nem elég
gyorsak az orgazmus után, és sikerül elvennie tőle a telefont küzdelem nélkül.
- Menj a picsába – mondja, ahogy kartávolságon kívülre
húzódva végignézi a legutóbb készült képeket; élvezettbe öltözött arcok, az
izzadtság gyöngyözik a testükön, majdhogynem meglepi, hogy nincs videó is.
- Seung-gil…
- Mi a francot képzelsz? Teljesen elment az eszed?
- Csak magunknak…
- Nem érdekel, ez akkor is beteg!
Phichit elég erőt gyűjt ahhoz, hogy felüljön és Seung-gil
felé kússzon, de ő elhajol előle, és felkel az ágyról. Phichit frusztráltan
nyög, de ez őt egyáltalán nem hatja meg.
- Megyek zuhanyozni.
- Hé, még…
- Nem érdekel, már nincs hozzá kedvem.
Figyelmen kívül hagyva Phichit további tiltakozását
egyszerűen otthagyja a szobában. A telefont levágja valahová a nappaliban,
mielőtt a hideg zuhany alá ugrana. Van körülbelül öt perce, míg Phichit eléggé
összeszedi magát ahhoz, hogy kimásszon az ágyból, és elkezdje nyaggatni a
bocsánatkérésével, amihez pillanatnyilag egyáltalán nincs türelme.
Mégis hogy képzelte?! Még ha nem is töltené fel a képeket
sehová, akkor is annyi ember kezében jár a telefonja. Jellemző, bele se gondol,
mi lesz akkor, ha valaki ellopja – akkor is simán kikerülhetnek a képek az
internetre.
Ami köztük történik, az privát, senkinek semmi köze hozzá
rajtuk kívül. Nem értette, miért nem tudja Phichit felfogni, hogy vannak
dolgok, amikről nem kell fényképes dokumentáció.
*
Phichit egészen békésen fogadja azt, hogy nem hajlandó szóba
állni vele. Csak éppen felforgatja a lakást a telefonja után, káoszt hagyva
maga után, és a végén megcsörgeti magát – a készülék a kanapén van becsúszva a
párnák közé, és Phichitnek sikerül az ölébe ülni, ahogy megkaparintja.
- Nincs szex – jelenti ki keresztbe font karral, mire
Phichit csak felvonja a szemöldökét.
- Sejtettem.
- Holnap és holnapután se.
- Tőlem – vonja fel szkeptikusan a szemöldökét. – Majd
meglátjuk, melyikünk bírja tovább.
Seung-gil felhorkan. Komolyan ő ne bírná ki? Kettőjük közül
Phichit az, aki sosem tudja türtőztetni magát.
- Tudod, hogy nem raktam volna fel sehová azokat a képeket –
mondja, ahogy még mindig a combján ülve átpörgeti a képes mappát. Seung-gil
kitörölte azokat is, amiken aludt, de nem baj, azok már úgy is a gépén vannak.
- Nem érdekel. Szállj le rólam.
És Phichit véletlenül vagy direkt pont úgy fordul, hogy
felkeltében az ágyéka egy pillanatra a mellkasához nyomódik, és hirtelen
hiányozni kezd a teste hője.
Nem szabad, erősnek kell lennie. Phichit egója így is
hatalmas, semmi szükség sincs ara, hogy még ő is adja alá a lovat.
*
Mint kiderül, Phichitnek ellenállni sokkal nehezebb, mint
gondolta. Habár épp tél van, Phichit hazaérvén rögtön lerúgja magáról a
cuccait, és valami rövidebbet húz, amiből kilátszanak a formás lábai vagy éppen
a sima hasa. Sokszor csak egy pólót húz az alsónadrág fölé, pont az övét, és
Seung-gil ráharap a nyelvére, hogy ne parancsoljon rá, hogy azonnal cserélje ki
a sajátjára.
Vagy hogy azonnal vegye le, mert mégis magáévá akarja tenni.
Mert ő ennél erősebb, ugye?
Ugye?!
A szeme sarkából figyeli, amint csábítóan ring a csípője
jártában, és ahogy a tűzhelynél álldogál – mert mindig kicsit táncikálva főz,
sosem tud nyugton maradni, a teste a rádióban szóló zenére mozog, talán
koreografál gondolatban.
Seung-gil a negyedik napon nem állja meg, hogy egy ilyen
alkalommal ne simítson végig a fenekén, amikor odalép hozzá belekóstolni az
ételbe. Phichit csak somolyog, ahogy rácsap a kezére.
- Ne nyalakodj.
- Nincs benne elég hús – turkálja meg a fövő ételt villával.
- Akkor legközelebb majd te főzöl.
Mindketten tudják, hogy ez elég valószínűtlen, mert Phichit
szerint Seung-gil fantáziátlanul, lélektelenül főz, mindig csak számolja és méricskeli
a hozzávalókat, és diszkriminálja a zöldségeket. Pedig Phichit látta már –
fintorogva – salátát enni. Amit Seung-gil azóta tagad.
Phichit engedi egy darabig, hogy a nyakát puszilgassa, aztán
elhessegeti mondván, hogy forró az étel, vigyázzon.
Seung-gil aznap este megpróbál rámászni. Phichit egy darabig
hagyja is magát, lelkesen viszonozza az éhes csókokat, aztán angyali mosollyal
eltolja magától, amikor az alsójába nyúlna.
- Te mondtad, hogy nincs szex.
Seung-gil összepréseli az ajkát; pontosan tudja, mire
játszik Phichit. Azt akarja, hogy bocsánatot kérjen tőle a múltkoriért, amikor
abban a veszekedésben tényleg ő volt a hibás, mégis hogy jutott eszébe olyan
felvételt csinálni magukról úgy, hogy meg se kérdezte (nem mintha benne lett
volna). Épeszű embernek nem jut ilyesmi az eszébe, csak Phichit Instagramkirály
Chulanont-nak.
Ezt majd megjegyzi.
Ismét elfordulva alszanak egymástól, és Seung-gilnek
végtelenül hiányzik Phichit finom testmelege, de ezt semmi pénzért nem mondaná
ki hangosan.
*
Másfél hét múlva Phichit azon mereng, hogy talán neki
kellene nyitnia Seung-gil felé – kettejük közül ő a makacsabb, és párja azóta
minimálisra csökkentette közöttük a kommunikációt, hogy a saját érvét
felhasználva elutasította.
Nem is a szex hiányzott a legjobban, hanem a kis érintések.
Hogy puszit adnak egymásnak elindulás előtt, vagy hogy az ölébe hajtja a fejét,
amikor sorozatot néznek.
Végiggörget az Instagramján. Azért van pár közös fotójuk,
nem mintha a szex közben készülteket feltöltötte volna.
Végül is csak annyit kellene mondania, hogy bocsánat. Az nem
is olyan nehéz, nem?
Egy frusztrált sóhajjal feldobja a lábát a kanapé támlájára,
s éppen akkor viharzik be a szobába Seung-gil, az arca borús, a kedve
valószínűleg viharos, és Phichit összevonja a szemöldökét. Kivételen még el is
pakolt maga után a fürdőben, akkor mi baja lehet?
Arra nincs felkészülve, hogy Seung-gil megragadja a vállát,
és a párnák közé préseli, ahogy fölé mászik. Rendben, ez új. Akkor ennyire
rámenős, ha ivott, és nem, most nem érez semmi alkoholt a leheletén, ahogy
csókolóznak.
Most az sem érdekli, hogy valamiben megegyeztek, mert
Seung-gil végre hajlandó hozzáérni.
Ahogy elválnak levegőért, Seung-gil kicsavarja a kezéből a
telefont, ami valahogy közéjük szorult, amikor rávetette magát.
- Ez itt marad – sziszegi.
- Akkor mégis van szex? – vigyorog rá Phichit.
- Fogd be. – Seung-gil megragadja a csuklóját, és
felrántotta a kanapéról, Phichit pedig nevetve és botladozva követi, teljesen
el is feledkezik a dohányzóasztalon hagyott telefonjáról, ami örökre
száműzetett a hálószobából.
Hát ezen jót röhögtem xD
VálaszTörlésAranyos, hogy egyikük sem bírja ki a másik nélkül. :33 Kíváncsi voltam, ki bírja tovább, viccesek voltak mind a ketten :'D
Köszönöm, örülök, hogy tetszett! ^^ Valljuk be, hogy még Seung-gil se tud ellenállni Phichitnek, főleg ha csak karnyújtásnyira van... :3
TörlésÉn kifeküdtem. Kész, ennyi, vége. Ez rohadt zseniális volt. 😂😂😂
VálaszTörlésNagyon szeretem az írásaid~ ❤❤❤
Köszönöm, örülök, hogy tetszett! ^^
Törlés