Masszázs

Viktor masszázzsal kényezteti Yuurit a kapcsolatuk három különböző szakaszában. 


- Tudom, mire van szükséged, Yuuri! – mondja túlságosan is vidáman Viktor, és ő felnyög, mert ez a hangnem általában nem jelent jót számára. Viktor lehuppan a kanapé végére, ahol ő kiterült, és magát egyáltalán nem zavartatva az ölébe veszi a lábait. 

- Mire? – kérdezi rezignáltan, hátha Viktor utána békében hagyja a párnák közé fojtani magát.

- Egy masszázsra! 

Tévedett. Kár volt megkérdezni. 

Yuuri teste már csak a gondolattól is bizseregni kezd, de nem tudja eldönteni, hogy ez egy jó vagy rossz érzés. Viktor felpattan, picit érzi a lépteit maga körül, aztán a keze ott van a vállán, Yuuri pedig megugrik. 

- Nem, nem szükséges! – tiltakozik gyorsan, a kelleténél jóval hangosabban. Viktor halkan, dallamosan nevet, ahogy Yuuri a zavartól megélénkülve felpattan. – Azért fennáll az ajánlatom később is. 

- Én akarok egy masszázst – hallja még Yuriót, de végül nem tudja meg, hogy Viktor teljesíti-e a kérést. 

*

- Viktor? 

- Igen? – Viktor felpillant rá azokkal a hihetetlenül kék szemeivel. Yuuri nagyot nyel. Biztos, hogy jó ötlet ez? 

- Mi-mindegy – dadogja. 

- Nem, mondjad csak, elvégre az edződ vagyok. 

Viktornak ez a kedvenc érve: az edzője, neki mindent tudnia kell. Yuurit szinte már idegesíti. 

- Múltkor azt mondtad, hogy… - Nyel egyet, bátorságot gyűjt. – Nem muszáj, csak… 

- Megmasszírozzalak? – kérdezi Viktor, mert mindig úgy tűnik, mintha tudna a gondolataiban olvasni. Talán így is van. 

- Honnan...

- Tipp volt – kacsint rá. – Eléggé megdolgoztattalak ma, gondoltam, jól esne. 

Yuuri egészen megkönnyebbültnek érzi magát, hogy nem kellett kimondania. 

- Hasra! – utasítja Viktor. – Csak előbb vedd le a pólód. 

Yuuri kérdés nélkül engedelmeskedik; mivel barátok, már egészen túl van azon, hogy zavarban legyen attól, hogy Viktor látni fogja a meztelen felsőtestét. De mégis amikor Viktor mellé ül, és testápolót csorgat a hátára, megborzong; edzője keze hűvös, ahogy a krém szétoszlatása után a vállába markol, és Yuuri nagyon zavarba jön attól, hogy el akar olvadni a gyengéd, de határozott érintések alatt. 

- Oh, simák az izmaid. 

- Valóban? – motyogja Yuuri szinte félálomba merülve. 

- Igen, egyáltalán nem görcsölsz. 

Yuurinak nevethetnékje támad erre, de túl álmos, és most kényelmesen fekszik a hasán. Ő, amint nem görcsöl? Elnyom egy ásítást, mire Viktor élénkítésképpen a derekába csíp. 

- Hé, ne aludj el! 

Yuuri csak hümmög. Az ágy finom, meleg és kényelmes, az álom már közel jár. 

- Bár… nyugodtan, akkor végre velem aludnál. 

Rögtön felpattannak a szemei. Ez az, amivel Viktor folyton nyaggatja, aludjanak együtt, és Yuuri nem tudja, hogy értse ezt az egészet, mert Viktor most is olyan puhán néz le rá, szinte simogatják a szemei… Yuuriban ismét ott pislákol az a különös, mellkas melengető érzés, amit nem igazán tud hova tenni. 

- Jobb lesz, ha megyek – hadarja vörösödő füllel. Viktor nem nevet, csak figyeli mindvégig, s távozta után még legalább egy percig mozdulatlanul bámulja a becsukódott ajtót. 

Túl kellemes volt az érintése. 

*

- Vitya – duruzsolja halkan, csábítóan, mert tudja, mit akar, ahogy megkörnyékezi párját. Azt is tudja, hogyan fogja megkapni. – Vigyél az ágyba – nyújtózik átkarolva a nyakát. 

Viktor szemei ragyognak, ahogy félig cipelve, félig megtáncoltatva őt elirányítja magukat a halóba, ahol aztán a hasára fekteti Yuurit. Kicsit meglepő a pózválasztás, általában mindketten jobban szeretik, ha közben egymás szemébe tudnak nézni és csókolózhatnak, de Yuurinak ez sincs ellenére, azt is szereti, amikor Viktor teljes átveszi az irányítást. Ahogy viszont megpróbál négykézláb húzódni, Viktor lenyomja a lapockájánál fogva, és Yuuri a szeme sarkából látja, amint az éjjeliszekrényről a testápoló tubusát veszi el a síkosító helyett. 

- Arra most nincs szükséged. 

- Dehogynem, kényeztetni akarlak. 

- De a szexszel is kényeztetsz – mondja, holott már tudja, hogy eldőlt a program. Viktor kezei akkor is isteniek, ha masszírozzák. 

Viktor levetkőzteti, Yuuri csak minimálisan mozdul, hogy ezt véghez tudja vinni, aztán a combjaira ül, és miután szétoszlatta a hátán a krémet, jó erősen a vállába markol. Yuuri felnyög alatta. Rendben van, valóban jól esik neki a hosszú nap után ez a fajta kényeztetés is. Párja kidolgozza az izmaiból a fáradtságot, és Yuuri legnagyobb bosszúságára kezd elálmosodni, holott az eredeti terve még kivitelezetlen. Viktor éppen a derekán dolgozik, amikor újra megszólal. 

- Vitya, elég lesz. 

- Hm. Pedig még csak most érek az izgalmas részekhez… 

- Milyen izgalmas…? – kérdezné, mire Viktor felemelkedik, lejjebb csúszik, és a fenekébe markol. Aztán legördül róla, és teátrálisan sóhajt. 

- Milyen kár, hogy nem engeded befejezni… 

Yuuri a szemét forgatja. – Rendben, befejezheted. 

- De te valami mást akartál, nem? 

Yuurinak ki se kell nyitnia a szemét; már a hangjából tudja, hogy vigyorog. – Viktor. 

- Hát, ha ilyen szépen kéred… 

A masszázs a végén átmegy valami egészen másba, Viktor először csak csókolgatja a combját, aztán játékosan bele is harap, majd mégis tovább halad a vádlijára és a talpára, mintha mégis csak ártatlan szándékai lennének. Yuuri közben majd’ szétpattan az izgatottságtól. Amikor Viktor megpillantja, elégedetten néz rajta végig: libabőrös és kipirult. 

- Hátra vagy még elölről – mondja, de Yuuri türelmetlenül felnyög, és egyszerűen maga alá teperi. Viktor nem tiltakozik – majd máskor behozzák a masszázs elmaradt felét, most fontosabb dolguk is van.