2013. április 28., vasárnap

Мой

Tegnap a deszki majálison sertepertélve napszúrást kaptam. Ma pedig, amikor látványosan szenvedtem, jött ez az ötlet.
Valahogy mindig ilyenek jönnek, amikor rosszul vagyok...



– Tino? Tinuska? Ugye csak az enyém vagy?

Finnország már éppen elaludt volna, amikor megérezte Oroszország cirógatását az arcán. Elmosolyodott, és nagyot nyújtózott a vaskos dunyha alatt.

– Mit kérdeztél? Nem figyeltem – fészkelődött hozzá közelebb, mire Ivan szorosan magához karolta.

– Ugye csak az enyém vagy?

Tinót meglepte a kérdés, s nem felelt rá rögtön. Elgondolkozott egy pillanatra.

– Ki másé lehetnék még? Csak te vagy nekem – felelte csendesen, és összedörgölte az orrukat. Az orosz hátrább húzódott és gyanakvón vizslatta.

– Elég sokat gondolkoztál rajta.

– Mert álmos vagyok – motyogta Tino, aztán elnyomott egy ásítást, és egy puha tollpárnába fúrta az arcát. – Szeretnék végre aludni, Ivan, korán kell indulnom.

Még kapott egy puszit az orrára és a szájára, aztán Oroszország hagyta, hogy hozzábújva elaludjon.

Szúró, pillanatnyi fájdalomra ébredt. Azt hitte, még álmodik; talán újra a háborúról, ami sokszor történt, ha az orosznál éjszakázott. Ez megmagyarázná a szorongását, de mégis…

Felpattantak a szemei, ahogy ismét érezte a fájdalmat, és valami meleg csordult végig a combján. Egy pillanatig még érezte magán Ivan súlyát, aztán a férfi hátrahúzódott, és összevont szemöldökkel nézegetett valamit, hogy aztán egy halk nyikkanást követően a szájához kapja a hüvelykujját. Tino fel akart ülni, de a csuklóinál fogva az ágyhoz kötözték.

– Ó, felébredtél? – kapta fel a fejét Ivan, és rámosolygott. – Ne próbálkozz, csak felsérted a csuklódat.

– Mit csinálsz? – suttogta elhűlve a finn, amikor szeretője ismét fölé hajolt. Borotva pengéjén csillant meg a holdfény.

– Megjelölöm, ami az enyém.

Tino hiába vergődött és kiabált, csak annyit ért el vele, hogy Ivan a lábait is lefogta, a száját pedig betömte egy ronggyal, mert még a végén átjönnek a szomszédok kérdőre vonni. Folytatta, amit elkezdett. Ezerszer is belevéste combjába szépen rajzolt cirill betűkkel, hogy csak az övé.

Finnország később, amikor Svédország rákérdezett, azt hazudta, hogy még a cári időkből származik a heg.

12 megjegyzés:

  1. Ez..Ez...Ez...
    *megöleli és szipp* Ez olyan szép volt.
    Ne kérdezd, mi tetszett benne ennyire, de olyan szép és örök és őrült szerelem lett volna, ha nem országok TuT Meg ha Ivan is öngyilkos lesz...De ez...*szipp* Nekem nagyon bejött. Kajakra. *megöleli* Szerintem az első RusFin ami ennyire bejött...
    *rásandít a plüssIvanjára* Azért nem alszom ma este vele....
    Pusziii~
    ui: Nem, nem azért tetszik, mert engem kérdeztél a címről xD
    Já jlubjlu tibjá Susie c:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *visszaölel*
      Örülök, hogy tetszett. x3 Szegény Ivant mindig így állítom be, ideje lenne egy kis változatosságot felmutatnom e téren.
      Valahogy mindig miattam mellőzöd. xD
      Köszönöm a segítséget~
      Rakastan sinua ja kiitos hyvää~

      Törlés
  2. Úristen...(Nem tudja mit mondjon)
    Nagyon jó lett. Most írok csak pedig már olvasgattam itt és mindegyik tetszett. De megtört a jég. Úgy döntöttem, hogy muszáj megszólalnom. Miattad nem fogok tudni aludni. Nem is baj. Ezért megérte :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örömömre szolgál, hogy megtört az a bizonyos jég, és köszönöm, hogy írtál. x3
      *küld szép álmokat, hogy tudj aludni*
      *ölel*

      Törlés
  3. Húha! Ez nagyon durva volt...mégis tetszett nekem. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett ennek ellenére. x3

      Törlés
  4. Hú, ez nekem is nagyon tetszett! Többet lehetnél rosszul, Susie!;):P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja, az írásaimnak lehet, hogy jót tenne. xD

      Törlés
  5. Na szia!
    Már jártam nálad néhányszor, de ma ünnepélyesen nekiestem kiolvasni a blogodat oda-vissza, mert kívàncsi vagyok és különben is Heta hiányom van *nyüssz*. (barátnőm eltiltott, mert nincs ideje nézni, és nem járhatok előrébb mint ő mert lelövöm az összes poént xdd)
    Hát gondoltam, ide írok elsőként, mert ez.. ez... Huh. Igazándiból az egyik kedvenc könyvem jutott róla eszembe, ott vagdosták össze egymást szerelemtől vezérelve. Illetve úgy nézett ki a dolog hogy mikor utálták egymàst, akkor az egyikük, Dan késsel belevéste a másik hátàba cirill betűkkel hogy pizda(=cunt), majd 9 èvvel később mikor már teljesen szerelmesek voltak és el kellett válniuk, odavéste alá hogy 'mine' cserébe kapott Vadim-tól egy V betűt a vállára. A novellád sikeresen felidézte bennem a félórás heveny bőgést amit ez a jelenet okozott. Egyszerűen reménytelenül romantikusnak tartom az ilyen végleges megjelölés formákat (pl tetkó, vágás) mert ez örök. Megpróbálhatod elfelejteni a másikat, de ezek mindog emlékeztetni fognak rá.
    huh, asszem bemutatkoztam; ötszörösen összetett mondatok, rosszat ritkán tudok mondani, és mindig eltérek a tárgytól. Reméljük a legjobbakat ;)
    D.L.L.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Sok sikert, lesz mit. :D
      Érdekelne ez a könyv~ Mondjuk engem inkább elborzaszt a gondolat, hogy ha valaki magát vagy mást vagdos. Tényleg van valami ezekben a tetoválásokban, bár én nem szeretnék pont azért, amit te is írtál: megmarad örökre. Számomra kicsit ijesztő ez a gondolat.
      Nyugodtan lehet nekem méteres véleményeket írni~ Attól még, hogy nem tudok rájuk hasonló hosszan válaszolni, még nem jelenti azt, hogy nem szeretem őket~ Örülök, hogy írsz nekem. x3

      Törlés
    2. Akkor én meg örülök hogy örülsz, :) a könyvről pedig itt egy remek összefoglaló: http://angelikablogja.blogspot.hu/2013/03/az-orveny-amit-ugy-neveznek-special.html?m=1 illetve ha fent vagy Molyon, oda én is írtam kritikát.

      Törlés
    3. Amint elolvastam azt a rengeteg könyvet, ami kint van nálam és fel van a polcomon halmozva, nekiesek~

      Törlés