The end of the world

Talán stílusos lett volna, ha ezt a ficet tegnap rakom fel, de csak ma jutottam el odáig, hogy begépeljem. Ajánlom Kétinek~

Alfred legújabb típusú, víz alatt és prímán szuperáló kvarcórájának számlapjára meredt. Már csak másodpercek és… szorosan markolta a takaró szélét és várt. Mintha ólomléptűek lettek volna az utolsó percei. Próbált biztatóan mosolyogni a kamerába Japán felé, aki most kivételesen engedte látni az idegességét. Vártak. Eljött a perc…

… és nem történt semmi, pedig Amerika igazán felkészült mindenre. Földindulás, cunami, tornádó is jöhetett volna, de még csak az Antikrisztus sem látogatta meg. Kicsit csalódottnak érezte magát, de azért nevetett Kiku merev arckifejezésén, és már kicsit gyengébben szorította a takarója szélét, mire valaki lerántotta róla. Az amerikai üvölteni kezdett, Kanada pedig nagyot sóhajtva visszadobta rá ideiglenes sátrát.

– Csak annyit akartam mondani, hogy most már igazán jöhetnél ebédelni.