Eurovízió 2010

Hazajöttem egyben Németországból egy rakat olvasnivalóval és jó hetásként zászlóval, szóval most megkapjátok a kilencedik egypercest~
Fluff. Én szóltam~
Ismét Kija szavaira íródott~
És a dal, amiről szó van a ficben (ajánlott hozzá hallgatni): My heart is yours

 

Az öltözőben átható körömlakkszag és parfümillat terjengett egy kis púderrel keveredve. Ezt kiszellőztetni lehetetlen volt, hiába próbálkozott vele Dánia is, mert már teljesen beleitta magát a bútorokba és a kárpitba.

Még szerencse, hogy ők kaptak egy a versenyzőktől különálló szobát. Az országok ezekbe kalapok szerint voltak beosztva, tehát az öt északihoz csatlakozott még Észtország, de most senki sem volt Dánián kívül odabent.

Norvégia dala vallomás értékű volt, még ha ő ezt sosem mondta volna ki magától hangosan, szóban. My heart is yours. Dánia még a szokásosnál is beszívottabb vigyorral hallgatta végig, páran meg is kérdezték tőle, mit szívott, mert ők is kérnek belőle. Mások pedig – például Anglia és Franciaország – röhögve megjegyezték, hogy Norvégia biztosan nem akar jövőre Eurovíziót rendezni, de Dániának nagyon tetszett a dal, mert úgy érezte, neki szól.

Lehuppant egy olyan forgós, jellegzetesen irodai székre, ami sehogy sem illett ebbe a környezetbe. Meglökte magát és pörgött; a fények összefolytak körülötte és csak akkor hagyta rá, amikor már kezdett szédülni.

Unatkozott, pedig még tíz perce sem volt egyedül. Ráadásul itt semmilyen pia sem volt, tehát sör sem. Katasztrófa.

Az asztalhoz lökte magát, szétnézett rajta, és csak egy röpke pillanatra méltatta tökéletes tükörképét. Talált pár dobozt, kiborogatta őket, de csak unalmas bizsuk, műanyag nyakláncok és karkötők kerültek elő belőlük, egy-két selyem masnival karöltve. Csupa női holmi, talán neve sincs énekesnők hagyták itt őket. Éppen kihúzta volna a fiókot, amikor valaki megszorította a vállát.

– Nem tanítottak meg, hogy nem turkálunk mások dolgai között?

Dánia felkapta a fejét, rávigyorgott a tükörben Norvégiára, és a kezeinél fogva lehúzta magához, így egymásnak tudta dönteni a fejüket.

– Szóval a szíved az enyém?

Lukas nem szólt semmit, csak elpirult, és ez felért egy válasszal.