2016. december 6., kedd

Meglepetés

Ezt a szöszt már hurcibálom magammal legalább egy hete - még nem tettem túl magam a hetedik rész végén (azt hiszem, soha nem fogom).

Egyébként meg itt is boldog függetlenség napját Finnországnak~ Idén nem készültem a témában Hetalia szösszel, lehet, hogy el fog engedni a fandom?


Ha versenyen volt, valahogy minden rettenetesen gyorsan történt; minél idegesebb volt a fellépés miatt, annál gyorsabban került sorra. Korcsolyázás közben nem mindig volt ideje végiggondolni az érzéseit, a gondolatai összeolvadtak a koreográfiával, ahogy a zene és a teste vitte magával az egész lényét. A lényeg úgy is az volt, hogy Viktornak tetszett-e, a közönség őrjöngése csak ráadás…

Ahogy most is – tudni akarta, Viktor mit szól a meglepetéséhez (milyen fejmosást fog még azért kapni, hogy elesett…), hogy az arcát azért rejti-e a tenyerébe, mert dühös vagy sír a meghatottságtól. Ölelésre tárta a karjait, messziről, szemüveg nélkül nem tudta kivenni rendesen Viktor arcvonásait. A férfi előre nyújtózott, az idő szinte lelassulni látszódott, ahogy a karjaiba vetette magát, és a részletek közelről élesen rajzolódtak ki; a szemei még sosem voltak olyan kékek, ahogy szőke pillái alól leste, látta az apró szarkalábakat a szeme sarkában, és érezte a leheletét az arcán, mielőtt eddig ismeretlen nyomást érzett volna az ajkán. A szemei elkerekedtek a felismeréstől, és addigra már vége is lett, habár Viktor még akkor is szorosan ölelte, amikor jeget értek, a keze védelmezőn simult a fejére. A fülébe tódult az üdvrivalgás, és Viktor olyan puhán mosolygott rá, amikor felkönyökölt, mintha ő lenne a világ csodája.

Most az egyszer úgy is érezte magát.

- Nem tudtam jobbat kitalálni, hogy legalább annyira meglepjelek, mint te engem – suttogta.

Yuuri érezte, hogy rövid időn belül másodszorra szorul el a torka.

- Igazán?

Viktor boldogságtól csillogó szemeibe nézve egy újabb jelentést nyer a szeretet szó.

*

Nem is sejtették, hogy a kivetítő előtt Phichit kétségbeesve kutat a telefonja után, míg az anyanyelvén azt mantrázta, hogy tudtam-tudtam-tudtam. Guanghong és Leo némi kézpénzt nyújtottak át az elégedetten vigyorgó Chrisnek. Yakov összepréselt ajkakkal csóválta a fejét, míg mellette Georgi megkönnyezte az igaz szerelmet.

Celestino egyszerűen csak boldog volt, hogy Yuuri végre megtalálta azt az edzőt, aki képes belőle a legjobbat kihozni.  

4 megjegyzés: