Finn nyár

Aki látogatja az utazós blogom (édes az önreklám, nemsokára ott is jönnek még bejegyzések, mert még sok élményemről nem írtam), az tudhatja, hogy három hetet eltöltöttem a varázslatos Finnországban - és bizony visszahúz a szívem! -, szóval nem ússzátok meg a nosztalgiázó hetaszösszeneteket. Kezdve ezzel, aminek még tervezek magyarországi párját írni, mert víz, víz, víz. 
FinHunék kihasználva a jó időt elmennek strandolni, amihez Észtország is csatlakozik.

Csodaszép, verőfényes nap volt – a finn nyár egy ritka, különleges megnyilvánulása, amikor még Erzsébet is elég bátornak érezte magát, hogy rövidebb holmit húzzon harisnya és kardigán nélkül.

Tino már korán reggel leszögezte a programot: strandolás a tengerparton, Eduard is megígérte, hogy átugrik látogatóba Tallinnból. Erzsébet nem ellenkezett, habár a fürdőruhát előrelátóan a hátizsák legmélyére rejtette. Ő aztán még a kislábujját sem fogja a vízbe dugni, amíg az el nem éri a huszonöt fokot!

Így hát Finnország kerített neki egy nyugágyat, majd a mólon nekifutva belebukfencezett a tengerbe. Magyarország örült, hogy elég messze ül tőle ahhoz, hogy a hűs vízcseppek és a hullámok ne érjék el. Egy darabig figyelte rokonát lubickolni, majd hátradőlt, és nyelvtudását felfrissítendő elmerült egy helyi újságban.

Egy érintésre riadt a vállán; elnyomta az álom, hiába, hosszú volt az út Helsinkiig. Lehúzta az arcáról az újságot, és felhunyorgott a csupa szeplő Észtországra.

- Szia, Erzsi, merre van Tino?

A lány vállat vont, és bizonytalanul a víz felé intett. Tino éppen akkor mászott ki a mólóra, még a haja is csurom víz, és amint észrevette öccsét, lelkesen integetni kezdett. Tárt karokkal rohantak egymás felé.

Magyarország ismerte Finnország csintalan vigyorát, ami mögött Lemminkäinen hirtelen ébredő szenvedélye lobogott, Észtországot viszont elvakította a viszontlátás öröme. Ahogy összeölelkeztek, Tino elkezdett balra dőlni, az észtnek csak egy meglepett nyikkanásra futotta, és egy csobbanással már a vízben is voltak. Eduard prüszkölt, amint a felszínre ért, kutyamód rázta a hajából a vizet, míg barátja elégedetten mosolygott.

- Tervetuloa Suomeen.

- Jössz nekem egy telefonnal – ragyogott rá Észtország.

Erzsébet inkább visszaejtette az arcára az újságot, és úgy tett, mint aki alszik, nehogy ő legyen rokonság újabb áldozata. 

Jegyzetek: 

Lemminkäinen a Kalevala egyik főszereplője, aki a meggondolatlanságáról és hősiességéről híres. 

Tervetuloa Suomeen. - Üdv Finnországban.