2012. május 30., szerda

Amikor Francis megismerkedik a finn vendégszeretettel

Mindenki ismeri azt a sztorit, amikor Franciaország elfoglalja Finnország posztját, hogy ő maga osztogasson ajándékokat karácsony alkalmából. De hogyan is történt pontosan? Az áldozat elmeséli Dániának.
Ne tessék komolyan venni! Spontán ötlet volt, egy esti szerepjáték ihlette. Köszönet Kijának. xD 



– Bájos vagy, kicsi Finnország.

Tino riadtan ugrott egyet, ahogy meghallotta Franciaország hangját a háta mögött. Megpördült, és szembe nézett a nappali ajtófélfájának támaszkodó, kigombolt ingű franciával, aki a küszöb alá rejtett pótkulcsot pörgette hosszú ujjain, és lapos pillantásokat méregette Finnországot.


– Ne haragudj, Franciaország, de ez birtokháborítás – mondta halkan Tino és elfordult tőle, hogy folytassa az ajándékokkal való foglalatoskodást. – Légy szíves, hagyd el a házam azon az úton, amelyiken bejöttél.


– Ejnye, nem vagy túl vendégszerető, Tino – nyafogta Francis, míg a csomagoló finn mellé lépett. Előtte persze
megszokásból lecsekkolta a fenekét, mert a bő mikulásruha nem sokat engedett láttatni a formáiból. Finnország furcsa nyikkanást hallatott, és gyorsan átmenekült az ajándékkupac másik oldalára, mire a francia sandán vigyorgott. – Pedig csak segíteni jöttem.

– Köszönöm, de megoldom egyedül is, mint minden évben.


– Mit kapok? – kérdezte kíváncsian Francis.


– Ha nem hagysz dolgozni, semmit – mondta szigorúan, aztán meglepetten sikkantott egyet, amikor Franciaország mögé lépett és átölelte a derekát. Ledermedt, és mozdulni sem mert, míg a ravasz franciája lassan ringatózni kezdett vele. – Francis, hagyd ezt abba – kérte, de nem sokat ért el vele. A felszólított halkan belenevetett a nyakába, ami kellemetlen borzongást idézett elő benne. Nem volt hozzászokva, hogy valaki számára csak látásból ismert személy ennyire nyíltan és hirtelen rámásszon, ráadásul rögtön le is tapizza.


– Nézzenek oda, tudja a keresztnevem – vigyorgott Franciaország. – Tudsz mást is, kicsi Tinóm?


– Elég jól célzom, és a szeretet ünnepe ide vagy oda, szétlövöm a feneked, ha nem hagysz békén – tért a lényegre, mert úgy tűnt, hogy a franciával nem lehet máshogy beszélni. – Kérdezd meg Oroszországot, ő tudja milyen. – Megpróbált kiszabadulna Francis karjaiból, de a férfi csak jókedélyűen nevetett és lefogta a karjait.


– Alig várom, hogy elővegyed a
fegyveredet – mondta, majd maga felé fordította a tiltakozó Finnországot és megcsókolta.

Tino szeme tágra nyílt. Ez már nem csak egy kis buta vicc volt, ahogy azt az elején gondolta…


*


Franciaország leszaggatta róla a ruhákat, mondván, hogy csúnyák és öregesek, majd kitűnő helyismeretről tanúbizonyságot téve belökdöste a tiltakozó házigazdát a hálószobába és kikötözte az ágyhoz. Finnország hánykolódott, dobálta magát, és majd’ leharapta a lelkes francia nyelvét, de sokat nem ért el vele. Még Hanatamago is a segítségére sietett, de őt Francis nemes egyszerűséggel, rövid úton felrúgta.


Finnország hunyt szemmel tűrt, mert egyelőre mást nem tudott tenni. Franciaország csókja forró nyomokat hagytak a bőrén, de egyáltalán nem estek jól, hiába értette jól a dolgát a francia (igazából csak ehhez értett).


– Nem is gondoltam volna, hogy ennyi harci sérülésed van, Finnország… Azt gondolná az ember, hogy az a svéd mindentől megvédett téged, hiszen a férjed – suttogta a fülébe szép szavakkal körítve. – Vagy ezek tőle származnak?


– Nem a férjem – nyögte Tino.


– Igen, hallottam, hogy valami hasonlót mondtál a kutyának is.


– Utoljára mondom, hogy eressz el, különben…


– Különben? Virgácsot kapok és megdobálsz cukorkával? – vigyorgott rá. – Mennyire félti valaki a szüzességét, milyen aranyos…


Ami már nincs meg, azt nehezen lehet elvenni újra, gondolta Finnország, és egy utolsó próbálkozást tett a szemtelen zaklatójának elzavarására; váratlanul felhúzta a térdét, mire Franciaország ordítva, az ágyékára szorított kézzel gördült le róla. Nagyon meglepte ez a fajta védekezés, így rövidúton menekülőre fogta a dolgot.


Miután Franciaország lelépett – anyaszült meztelenül persze, riogatva ezzel a jónépet –, Finnország órákig feküdt az ágyhoz kikötözve. A franciának nem volt arra gondja, hogy kiszabadítsa őt, és a finn a végén már nem érezte a karját, annyira elzsibbadt. Halkan pityergett, míg Hanatamago nyüszítve egy pokrócot vonszolt a gazdájára, hogy betakarja, és részvétet nyilvánítandóan az ölébe mászott.


Nem tudta, pontosan mennyi idő is telt el, mert teljesen elvesztette az időérzékét, de egyszer csak újra nyílt a bejárati ajtó, és Hanatamago lelkes farok csóválással szaladt az érkező elé.


*


– Megölöm azt a szemetet.


– Ne tedd, már kapott érte – motyogta rekedten Finnország egy meleg takaróba burkolódzva. Az ujjait egy bögre forró kakaó köré kulcsolta és enyhén remegett.


Rég látta ilyen dühösnek Svédországot. Ha nem lett volna annyira szüksége Finnországnak a pátyolgatásra, rögtön indult volna módszeresen kifilézni azt a nyamvadt csigazabálót. Gyengéden átölelte Tinót, és megnyugtatóan simogatta a hátát.


– Nem értem, miért csinálta… Messze vagyok tőle, hideg és sötét is van nálam – szipogta. – Még azt sem mondhatja, hogy nem szokott ajándékot kapni, mert sosem hagyok ki senkit. Úristen, mi lesz ebből… El kell mennem megkeresni, és helyrehozni a dolgokat, különben idén nem lesz karácsony.


– Nem, most pihenni fogsz – mondta ellentmondást nem tűrően Svédország és finoman homlokon csókolta Finnországot.
Felesége beletörődően sóhajtott. Túl fáradt volt ahhoz, hogy ellenkezzen, és még egy kicsit sokkos állapotban volt az elmúlt órák eseményeitől.

– Oké… azért zuhanyozni még elmehetek? Nem szököm el, ígérem – mosolygott gyengén. Berwald bólintott és nézte, ahogy a feldúlt finn a fürdő felé csoszog nyakig pokrócban. Gondolatban már Franciaország testének feldarabolásánál tartott.


***


Dánia a könnyeit törölgette a röhögéstől. Nagyon jól szórakozott Finnország kis kalandján Franciaországgal.


– Egyáltalán nem volt vicces, ne nevess ki! – Tino sértődötten nézte Christensent. Az arca enyhén kipirult a történet mesélése közben. – Különben meg a mai napig nem értem, miért mászott rám.


– Mert aranyos és szűzies vagy, ezért mindenki meg akar rontani – jelentette ki egyszerűen Dánia és nyomatékosítandóan nagyot húzott a söröskorsójából, aztán csalódottan konstatálta, hogy az már üres. Finnország lemondóan tette a kezébe az arcát; egy söröző Dániától megértést várni meddő próbálkozás volt.

6 megjegyzés:

  1. Már a legelején marhaságot olvastam, de hát 5óra is elmúlt xD
    Amikor a france szokásos fenéktapizásánál volt, és finnie hangot adott ki, nekem Francey hangja ugrott be, mikor tanítottam, és demonstráltam neki xD
    Aztán jóval a kikötözés után esett le, hogy ez mi xD na EZT nem illusztrálom xD van elég hozzá xD
    Am a macskám jelenleg majdnem ugyanúgy van, mint Finnien Hana a képen xD hátamon fekszek, ő meg a lábam közt, a perverz dög xDxD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úgy is az egész egy nagy marhaság. :D Rég írtam már ilyet, nagyon jól esett... xD (pont akkor csörgött a telefonom ébresztője, amikor írtál xD)
      Azt a tanítást megnéztem volna. :D Nyugi, van még elég ficem, amit illusztrálhatsz... ;)
      Szerintem a macskák perverzebbek, mint a kutyák. És sokkal okosabbak is~ *kicsit sem macskamániás, ááá, nem...*

      Törlés
    2. hát..... írhattam volna egy "jó reggelt"et is a végére akk xDxD
      hát... amjd illusztrálok valamikor.... RusFin-t mindenképp, még nem tudom mikor xD majd ;3;
      macskák okosak, és önellátóbbak, és okosak mert inkább kihasználnak minket, nem úgy mint a kutyák, akiket okosnak tart mindenki. macska tudja, mi a jó, és ezt teszi, jön hozzám hízelegni, ha éhes, tudja, hogy akkor kap is enni... bejön, és engem bámul, rámnyávog, ha ki akar menni, már úgyis tudom, hogy ekkor mit akar... de kutya.... az azt csinálja, amit ÉN mondok... ha az mondom neki ül, ül... persze az "okosabb" fajták, akik be vannak oktatva.... *ő se macskamániáááás ááááhh neeem xD*

      Törlés
    3. Oké, majd nyaggatlak vele~ :3
      Igen, pontosan *bólogat* A macskák a legokosabb és legrafináltabb háziállatok. :)

      Törlés
  2. Ezt most így tök véletlenül megtaláltam, ráadásul hajnali egykor, és majdnem felvertem a családot, úgy visítottam.
    Francis akkora egy idióta, de imádom, csak hogy tud ilyeneket kitalálni komolyan? ,,de egyáltalán nem estek jól, hiába értette jól a dolgát a francia (igazából csak ehhez értett)." ezt jól megkapta, de jogos xd most mihez ért még, tényleg? Szegény Hanatamago :( vau~ olyan kis cuki pedig macskás vagyok,,
    ,,Mert aranyos és szűzies vagy, ezért mindenki meg akar rontani" te meg tapintatos vagy, Dánia.. Estenem..
    Hogy tudsz ilyeneket kitalálni? :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fúú, hajnali egykor... gratulálok, hogy végigolvastad. :D
      Francis az Francis, ne kérdezd a miértet. xD A sztrájkoláshoz ért még, meg a panaszkodáshoz. xD Én is macskás vagyok, és kifejezetten irritálni szoktak az ekkora méretű kutyák... valahogy túl hangosak és túl sokat pattognak. xD
      Egeeen, Dánia nagyon együttérző. xD
      Kijával szerepeztünk, kb ugyanez volt a szitu, én meg megírtam. :D
      Köszönöm, hogy írtál~ <3

      Törlés